ANNA-LAK, Dunapataj

A SZELIDI-tó Bács-Kiskun megyében, Kalocsától kb. 15 kilométerre észak-keleti irányban található az 51-es országút közelében. Az 51-es úton Dunapatajra kell utazni és itt majd tábla mutatja az utat az üdülőtelepre. Ez mind Budapest, mind Baja felől érvényes. Az 5301-es úton - Kalocsa és Kiskőrös között - pedig Szakmár - Újtelek irányába kell elfordulni. A Duna nyugati oldaláról komppal kell átkelni (leszámítva a Bajai, Szekszárdi és Dunaföldvári hidakat) Gerjennél mely óránként közlekedik 6-19 h között vagy Paksnál 7.00-12.00 14.00-19.00 h között. A térképet a következő oldalon tekintheti meg. Szelid, Szëlid, vagy Szilid , ahogy mi patajiak hívjuk. A Szelidi-tó "Arról a Szelid-nek hívott településről kapta a nevét, amely a Duna-holtága, morotvája - a mai Szelidi-tó ? mentén terül el." - írja a Földrajzi etimológiai szótár. A tó mai nevét erről a középkori faluról, a tó déli partján, nagyjából a tó közepén elterülő Szelid pusztáról kapta. (Régebbi neve a tónak viszont Bakodi-tó volt, ugyanis Bakod falu határához tartozott.) A régi térképeken a település vagyis a tó neve többféle alakban is előfordul pl.: Sild, Széléd stb. A Vár-dombnál végzett régészeti ásatásokból tudjuk, hogy már háromezer évvel ezelőtt megtelepedett itt az ember és a tó környéke gyakorlatilag folyamatosan lakott volt. Szájhagyomány Patajon az, hogy a tó vizének jótékony gyógyhatását már a törökök is igen megkedvelték, valamint óriási dézsákban hordták a vizet a közeli településekre, főleg Kalocsára. Patajon úgy mesélik, a Szelidi-tó onnan kapta nevét, hogy amikor egy csatában a magyarok a törököket a Szelidi-tó vizébe szorították, azok fuldokolni kezdtek. Ekkor a magyarok azt kiabálták a győzelmi mámorban: Szelidülnek már! A régészeti leletek, valamint a tó vizének, a Szelidi-tónak gazdag szakirodalma, valamint a népi halászat eszközei és dokumentációi a Pataji Múzeumban megtalálhatók.